2008. február 17., vasárnap

Őskori kronológia

Őskor

486 – 465 - az arkhónokat sorsolással választják Athénben

490. 09. 12.
- a néptribunus személye szent és sérthetetlen, vétójoga érvényteleníthet határozatokat, törvényeket Rómában a plebejusok a patríciusok hatalmi túlkapásai ellen tiltakozva kivonulnak a Szent-hegyre (secessio), követelik a néptribunusi intézmény bevezetését, a plebejus érdekképviseletet a szenátusbana

500–494 - a korai magyarság Nyugat-Szibériából Baskíriába vándorol, ahol kb. Kr. u. 500-ig él (Magna Hungária)

500 körül, bevezetik a cserépszavazást (osztrakiszmosz) Rómában létrejön az arisztokratikus köztársaság, a hatalom a patríciusok (nemzetségi arisztokrácia) kezében van, az állam élén két consul áll

510 - a perzsák elfoglalják Trákit; ez sérti a görög kereskedelmi érdekeket.

521-486 - Kambüszész sikertelen hadjárata Etiópia ellen.

529-522 - Kambüszész meghódítja Egyiptomot(III.Pszammetik fáraó vereséget szenved),felveszi a fáraó címet a drámai versenyek kezdete, Peiszisztratosz teszi hivatalossá Athénban az Újbabiloni Birodalom bukása, a perzsa seregek beveszik Babilont 555-539.

560-330 a szkíták (lovas nomád nép) megjelenése a Kárpát-medencében Spárta vezetésével megalakul a peloponnészoszi szövetség Peiszisztratosz (türannosz) zsarnokuralma Athénban (türannisz).

560-527 - Zoroasztér mágus és próféta fellépése Iránban, (Lao-ce vallásfilozófus fellépése Kínában, Buddha fellépése Indiában(563-483).

VI. század - Szolón új alaptörvénye alkotmánya az adósrabszolgaság eltörlése és a magántulajdon védelme mellé a vagyoni alapon való besorolás elvét állítja, a születési kiváltságok helyébe a vagyon lép.

605-560 - VII. század vége - A zsidók Egyiptomba menekülnek.

604-562 - A fáraó Asszíriát támogatja a méd babiloni sereg elleni háborúban II. Nekó egyiptomi fáraó idején föníciai hajósok körülhajózzák Afrikát, megkezdik a Nílus és a Vörös-tenger közti csatorna építését.

610-595 - a méd babiloni szövetséges sereg elfoglalja Ninivét a médek (Küaxarész) elfoglalják és elpusztítják Assurt rakón arkhón törvényei; a szigorú büntetések korlátozzák az arisztokrácia túlkapásait, kedveznek a démosz (nép) törekvéseinek Küaxarész alatt a méd királyság nagyhatalom lesz.

625-585 - Nabú-apla-uszur megalapítja a káld vagy újbabiloni dinasztiát, a király a médekkel szövetkezik az asszírok ellen.

625-605 és 648-640 a médek államalapításának ideje.

688-681 -ben Szín-ahhé-eriba másodszor is király lett, elfoglalja és lerombolja Babilont.

690 - a kimmerek betelepülése a Kárpát-medencébe.

700 körül - a spártai alkotmány keletkezése (Lükurgosz).

681-720 - II. Sarrukín háborút folytat Egyiptom, Babilon és Izrael ellen (ez utóbbi elfoglalása után Kr. e. 721-ben 30 000 zsidót hurcolnak el).

721-705 - Asszíria világbirodalom.

745-727 - Róma királyság: 7 uralkodó követi egymást a trónon: Romulus, Numa, Tullus, Ancus, Tarquinius, Priscus Servius Tullius és Tarquinius Superbus.

750-510 - Róma alapítása VIII-VI.század - VIII. század körül.

800 körül - Karthágó alapítása; a föníciai Türosz város katonai és kereskedelmi megfontolásokból hozza létre II. Assur-nászir-apli hódító háborúkkal a birodalom határait a Földközi-tengerig terjeszti ki.

884-858 - Spárta alapításának feltételezett dátuma.

900 körül - (935-605 és 945-924 – Salamon király uralkodása alatt az egyesült zsidó állam virágkorát éli, halála után az egység felbomlik: Izrael és Júda külön királyságának létrejötte.

961-922 - az indiai kasztrendszer kialakulásának ideje.

1000 körül - Föníciában kialakul az ábécé.

961-1020 - Kínában a Csou-dinasztia uralkodása.

1050 körül - a Harmadik Átmeneti kor Egyiptomban, az ország kettészakad.

1069-712 - I. Tukulti-apil-Ésarra asszír király birodalma Babilontól a Fekete-tengerig terjed.

1117-1077 - I. Nabú-kudurri-uszur babiloni király felszabadítja országát az elami uralom alól és hatalmát kiterjeszti Asszíriára.

1125-1104 - VII. Ramszesz uralkodása alatt Egyiptom elveszíti ázsiai területeit és nagyhatalmi státusát .

1135-1127 - III. Ramszesz idején az Újbirodalom háborúkra kényszerül a tengeri népek ellen

1184-1153 és 1194-1184 - I. Tukulti-Ninurta uralkodása alatt éli Asszíria második virágkorát (Babilon elfoglalása).

1244-1208 - a héber törzsek Mózes vezetésével Egyiptomból Palesztinába költöznek.

1250 körül - a dór vándorlás elsöpri a mükénéi civilizációt, a tengeri népek vándorlásának ideje.

XIII. század - II. Ramszesz idején Egyiptom hódító hadjáratot indít Szíria megszerzéséért, de a kádesi csatában veszít és békét köt a hettitákkal (1280 körül)

1279-1213 - a zsidóüldözés kezdete Egyiptomban, földrengés pusztítja el Trója városát.

1300 körül - Tutanhamon fáraó visszaállítja az Amon-kultuszt.

1347-1339 – az Amarna reform IV.Amenhotep új vallási kultuszt teremt az Aton-kultusz(Napkorong)IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó uralkodása Egyiptomban.

1364-1347- I. Suppiluliuma újra egyesíti Anatóliát, s a Hettita Birodalom nagyhatalmi státusú lesz, de nem tudja kivédeni a tengeri népek támadását.

1370-1330 - a Hettita Újbirodalom virágkora

1450 körül - a III. Thotmesz uralkodása idején Egyiptom újra nagyhatalommá válik.

1490-1436 - az akháj hódítás elpusztítja a krétai kultúrát.

1500 körül - 1552-1527 - Knósszosz központtal egységes királyság jön létre Krétán a vaskor II. évezred közepe.

I. Mursilis(1620-1590) - hettita király elfoglalja Babilont, de megtartani nem tudja a stonehenge-i (Anglia) napkultuszhely kialakításának vége. 2600 körül kezdik a kövek állítását.

1700 körül - a meggyengült Egyiptom a hükszosz támadás következtében idegen uralom alá kerül (kb. 100 évre).

1730 körül - a földrengések romba döntik Kréta nagy palotáit.

1750 körül - az Óbabiloni Birodalom kora.

1792-1595 – Hammurápi az Óbabiloni Birodalom alapítója uralkodása.Törvényoszlopa a
tulajdon és az állam jogi védelmét jelképezi (szemet szemért).

1792-1750 - a Második Átmeneti korszak Egyiptomban.

1796-15522 - italicus népek telepednek az Appennini-félszigetre, Babilon felemelkedése.

1800 körül - Samsi-Adad, az Asszír Birodalom alapítójának uralkodása.

1815-1782 - III. Szeszósztrisz fáraó uralkodása. Egyiptom területe uralkodása alatt a legnagyobb: Núbiától Palesztina déli részéig terjed a birodalom.

1873-1854 - Babilon alapítása (semita amoriták alapítják), az óasszír kor.

1900-1750 - Mükéné alapítása.

1900 körül - a bronzkor a Kárpát-medencében

1900-900 - az indoeurópai népek vándorlásának kezdete: árja bevándorlás Indiába (új állam alakul), a finnugor közösség felbomlása: a szétvándorlás.

2000 körül - I. Mentuhotep, a XI. dinasztia tagja az egységet Théba vezetésével teremti meg", a Középbirodalom ideje Egyiptomban.

2040-1796 és 2111-2094 - Lagas királya, Gudea újjászervezi a sumer királyságot (a második virágkor).

2260-2239 - virágzik az Indus-völgyi kultúra (Harappa, Mohendzsodáro).

2300-2200 és 2340-2284 - az Óbirodalom ideje Egyiptomban.

2635-21553 - Dzsószer centralizált államot hoz létre Egyiptomban.

2620 körül - Kínában Huang-ti uralkodásának feltételezett ideje a legendás Gilgames, Uruk város fejedelmének uralkodása

2700 körül – az archaikus kor Egyiptomban, az II. dinasztia uralkodása (2955-2635).

Kr. e. 2955 - a korai kínai civilizáció kialakulása a Sárga-folyó mentén a Kréta szigetén kialakult civilizáció kezdete a bronzkor.

III. évezred - az uráli közösség felbomlása, a finnugor népek a Káma vidékére települnek" a korai mínoszi kor Kréta szigetén. Indus-völgyi civilizáció kezdete (dravida népesség hozza létre). A mezopotámiai sumer városállamok létrejötte (Ur, Uruk, Kis stb.)az öntözéses gazdálkodás kialakulása" körül kezd elterjedni a bronzöntés

Kr. e. 3000 – a Nílus-völgyi civilizáció kezdete: az archaikus kor (2955-2635) Egyiptomban a rézkorszak ideje: IV.évezred.

30 000-50 000 éve - jelent meg a Homo habilis, az ügyes ember (agytérfogata kb. 750 köbcentiméter).

kb.2 millió éves - a Rudapithecus Hungaricus, a legkorábbi magyarországi lelet.

kb. 10 millió éve - jelent meg a Proconsul, az emberszabású majmok afrikai csoportjának egyede (Kelet-Afrika).

kb. 28 millió éve - jelentek meg az emberszabásúak, illetve Hominidák,

kb. 35 millió éve - jelenhetett meg a mókuscickány.

470 körül - a keleti gótok Pannoniába települnek Kumaragupta király halálával hanyatlásnak indul az indiai Gupta Birodalom, a fehér hunok támadásának sem tud ellenállni (470 körül) gyilkosság áldozata lesz III. Valentinianus császár, a birodalmat barbár katonai parancsnokok irányítják, a tényleges császár hatalma nem terjed tovább székhelyének határán Rómát Geiserich vezetésével megtámadják és feldúlják a korábban Afrikába települt vandálok–Attila halála a Hun Birodalom felbomlik, Aldarik gepida király fogja össze a korábban alávetett népeket,országának központja a Kárpát-medence (454)a Keletrómai Birodalom támadást indít a hunok ellena a catalaunumi csata Attila hun serege vereséget szenved Aëtius nyugatrómai hadvezér csapataitól"Attila hadserege Galliában pusztít, Britanniában szász és angol (germán) törzsek telepednek meg és 7 királyságot hoznak létre

450 - Attila egyeduralkodó a Hun Birodalom élén, miután megöleti uralkodótársát, Bledáta a hun támadás elpusztítja a burgund államot, akik új királyságukat a Rhône völgyében hozzák létre a Kárpát-medence teljes hun megszállásának ideje, Attila hun királysága, a hun óriásbirodalom határai a Rajnáig terjednek, központja a Kárpát-medencében van.

434-453 - a vandálok Afrikában hoznak létre államot (Tunisz)

429-439 - körül a hunok a Kárpát-medencében rendezkednek be.

420 - Alarik nyugati gót király elfoglalja és feldúlja Rómát.

410 - sorozatos germán támadások érik a nyugati birodalmat: a vandálok elfoglalják Galliát (407), Hispániát (409), Britanniát megszállják a kelták (410).

402-410 - az Alarik vezette nyugati gótok betörnek Itáliába, a császár (Honorius) menekül és átteszi székhelyét Ravennába/Pannoniában vandál törzsek támadják a rómaiakat, Japánban egyetlen államszövetségben egyesülnek a kisebb államok, a Gupta Birodalom fénykora Indiában

400 körül - Alarik vezetésével a nyugati gótok Epiruszba települnekq, I.Nagy Theodosius halála a birodalmat a császár fiai végleg kettéosztják: Nyugatrómai és Keletrómai Császárság az utolsó ókori olimpia, Theodosius császár betiltja a játékokat, a császár a nyugati gótokat szövetségesként telepíti le a Balkánon (Illíria), I.Theodosius császár uralkodása alatt a kereszténység egyedüli államvallássá válik a niceai zsinat hitelvei szerint (391)

379-395 - II. Csandragupta uralkodása alatt egyesül Észak-India a hunok Pannoniába költöznek.

364-375 - a szarmata törzsek áttörik a római határokat a Duna mentén.

350 körül - Róma engedélyezi a barbár törzsek Galliába települését, Constantinus halála. Uralkodása alatt a birodalom keleti típusú despotikus állammá vált.

330 - Constantinus folytatja és befejezi a Diocletianus által megkezdett reformokat; a birodalom irányítását regionális közigazgatási szervezetekkel végzi: 4 prefektura, 12 dioecesis és a provinciák.

325-332 - Arius hittételeit elvetik, Athanasiusét elfogadják, Indiában létrejön a Gupta Birodalom.

320 körül - Kínában két királyság tartja kezében az ország irányítását: északi, délif a birodalom megosztása: Constantinus (313-337) a nyugati, Licinius az ország keleti felének uralkodója Constantin és Licinius türelmi rendelete, a mediolaniumi (milánói) ediktum biztosítja a szabad vallásgyakorlatot a keresztények számára; a kereszténység államvallás lett. Létrejött a Nap és a bolygók rendszere a fémmqvesség kezdete (rézöntés)\Jahmesz (Ahmesz) elűzi a hükszoszokat. Egyiptom a XVIII. dinasztia alatt újra felvirágzik az akháj szövetség háborúja Trója ellen(Homérosz Iliász című eposzának történeti alapja)Homérosz Iliász címq eposzának keletkezése. Lükurgosz spártai király törvényhozói mqködése. Alüattesz királysága alatt a legnagyobb a lűd állam Jeruzsálem lerombolása, megszqnik Júda királyság Kung Fu-ce (Konfuciusz 551-479)működése Kínában. Athénban vége a zsarnokuralomnak, elqzik Peiszisztratosz fiát, Hippiaszt Rómából elűzik Tarquinius Superbus etruszk királyt plebejus is lehet consuli hatáskörq katonai tribunus Csandragupta elqzi Indiából a makedónokat és dinasztiát alapít(Maurja-dinasztia)

1,5 millió évtől 300 000 évig: tartó időszak egyede a Homo erectus, a felegyenesedett ember (agytérfogata 1000 köbcentiméter). Jáván, Pekingben és a magyarországi Vértesszőlősön (1965-ben) találták meg maradványait, ez utóbbi 400-500 ezer éves lehet.

303-304 - római birodalmi ár- és bérszabályozási rendelet a maja virágkor kezdete Amerikában (klasszikus kor).

300 körül - a két uralkodó tovább osztja hatalmát, egy-egy uralkodótársat (caesar) vesznek maguk mellé; tetrarchia jön létre\béke a Szasszanida uralkodóval, Róma és Perzsia határa az Eufrátesz folyó lesz átfogó reformok: érintik a hadügyet, a pénzügyet és a közigazgatást, Diocletianus a birodalom keleti felét kormányozza, a központ Nikodémia, Maximianus a nyugati rész uralkodója, Diocletianus uralkodása (közkatonából lesz császár).

284-305 - a császár Galliát újra a birodalomhoz csatolja, Aurelianus császársága alatt kiszorítják Itáliából a germánokat.

270-275 - a Kárpát-medencében vandál törzsek támadják meg a római védelmi vonalakat.

270 - a Kárpát-medencébe gepidák települnek.

260-268 - Gallia elszakad a birodalomtól, és 10 évre független állam lesz.

259-269 - Decius császár általános keresztényüldözést rendel el.

250 - katonacsászárok kora: Rómában 26 császár váltja egymást, de csak egy hal meg természetes halállal a Római Birodalom újabb válságkorszaka.

235-284 - a germán támadás megbontja a római államhatárt, a Szasszanida-királyok felszámolják a Parthus Birodalmat, új perzsa birodalom körvonala bontakozik ki, a Han-dinasztia állama felbomlik Kínában: a három dinasztia kora.

220 - Caracalla a római polgárjogot kiterjeszti a birodalom összes szabad lakosára (Constitutio Antoniniana), Caracalla császársága újra a hanyatlás kora, a császár felemeli az adókat, és a pénzügyi válságot pénzrontással oldja meg, uralkodásának és életének összeesküvés vet véget.

211-217 - a britanniai hadjárat eredménye a hadrianusi határvonal visszaszerzése, Mezopotámia római provincia lesz, Severus dinasztiát alapít, tagjai 235-ig uralkodnak.

193-211 – a sárgaturbánosok felkelése Kínában.

180-192 - Marcus Aurelius uralkodótársa.

177-180 - Varus visszafoglalja Mezopotámiát.

162-166 és 161-180 - Kínát hun támadás éri.

150 - Antonius Pius császársága, Róma virágzó birodalom.

138-161 és 132-135 - Hadrianus császársága alatt a birodalom a béke korát éli, a császár feladja a keleti hódításokat.

117-138 - Domitianus összeesküvés áldozata lesz! Britannia teljes meghódítása (84), az irodalom második nagy korszaka: Ezüstkor, Domitianus császársága.

81-96 - Titus császársága.

79-81- a Vezúv kitörésének éve, Pompeji, Herculaneum és Stabiae városok pusztulása, Plinius tudósít róla.

70 – a négy császár éve Rómában: Galba, Otho, Vitellius és Vespasianus küzd a hatalomért, közülük Vespasianusnak (69-79) sikerül megszerezni a trónt; a szenátus Galbát kiáltja ki császárrá, Nero öngyilkos lesz, a zsidók háborúja Róma ellen.

66-67 - Péter és Pál apostolok vértanúsága.

65-67 - a római provinciák felkelései is a központi hatalmat gyengítik: Britannia (60), Júdea (66), Gallia (68), Nero (Claudius Caesar Drusus) császársága (Germanicus fia), uralkodásának elején Róma virágzó állam.

54-68 - Trákia római megszállásának kezdete, provinciává alakítása.

45-58 - válságjelenségek nehezítik az uralkodó helyzetét, a politikai ellentétek és a Seianus-féle összeesküvés hatására a császár nyílt katonai diktatúrát vezet be-

27-37 - Pilatus helytartósága Jeruzsálemben.

36-36 - Curtisius vezetésével rabszolgafelkelés tör ki Dél-Itáliában, Aquincum alapítása.

20 - Tiberius hadjárata a germánok ellen.

14-16 - Tiberius császársága.

14-37- Rómában szenátusi határozat mondja ki a császárság létrejöttét.

12 - Augustus halála Nolában.

14. 08. 19 - Augustus Tiberiust jelöli ki utódjául, s mint imperatort uralkodótársává teszi, Tiberius leveri a pannon törzsek lázadását, majd Pannoniát önálló provinciává szervezik.

10 - Kínában Vang Mang császár (Hszin-dinasztia) átfogó reformokat vezet be, mely éles társadalmi ellenállásba ütközik.

9 - Júdea élére Róma kormányzót (procurator) nevez ki.

Kr. u. 6 - Augustus felveszi a pontifex maximus tisztséget, Augustus felveszi a néptribunusi címet és lemond a consuli hatalmáról, ezzel közvetlen befolyást szerez a törvényhozásban (vétójoggal és törvényjavasló joggal rendelkezik), Octavianus új nevet kap: Augustus (felséges).

27. 01. 16. - 27. 01. 13. - Octavianus Róma egyedüli ura, Octavianus elfoglalja Egyiptomot és provinciává teszi, Antonius és Kleopatra öngyilkos lesz

31 - triumvirátus tagjai megosztják a hatalmat: Octavianus a birodalom nyugati részét, Antonius a keletit és Egyiptomot, Lepidus Africa provinciát kormányozza.

40-43 - a második triumvirátus harca Caesar gyilkosai ellen.

43-42 - a második triumvirátus megalakulása: Octavianus, Antonius és Lepidus megállapodnak Caesar gyilkosainak megbüntetésében.

43. 11. 11. - Caesar politikai örököse fogadott fia: Octavianus, Caesar végrendeletének végrehajtója Marcus Antonius, Caesar összeesküvés áldozata lesz Marcus Brutus és Caius Cassius a köztársaság visszaállításának jelszavával szervezi meg a merényletet a szenátusban Rómában polgárháborús helyzet alakul ki.

44. 03. 15. - az állam formálisan továbbra is köztársaság, ténylegesen azonban
monarchia, naptárreform, a Julián-naptár bevezetése.

48. 08. 09. - Caesar befejezi a galliai háborút, a birodalom határát a Rajnáig terjeszti ki , Crassus háborúja a parthusok ellen, a carrhaei csatában a római légiók veszítenek, Crassus elesik (53).

54-53 - Caesar háborúi Germániában és Britanniában.

55-53 - Pompeius és Crassus consuli éve, Caesar Galliában újabb 5 évre Proconsul lesz, Caesar consulságának éve, a triumvirátus célja a szenátus hatalmának korlátozása, Pompeius veteránjainak földosztás és a provinciák proconsuli (helytartó) tisztségének felosztásaj.

60 - Catilina elesik Pistoria mellett, kísérlete elbukiki, Cicero consulsága alatt leleplezik a Catilina-féle összeesküvést, amely a köztársaság megdöntését célozza, a harmadik mithridatészi háború befejezése után Pontosz, Szíria, Kilikia római provincia lesz, Júdea római fennhatóság alá kerül, a Spartacus-féle rabszolgafelkelés.

74 - a második mithridatészi háború; Sulla a dardanoszi béke pontjainak betartására kényszeríti a királyt.

83 - a római köztársaság válsága, polgárháború robban ki Itáliában Marius (néppárt) és Sulla (optimata) párthívei között.

88 - Róma a vele szövetségben állóknak megadja a polgárjogot (lex Iulia).

90 - Livius Drusus halála kirobbantja a szövetségesek háborúját.

90-88 - Livius Drusus néptribunus reformkísérlete Rómában, teljes római polgárjogot akar adni a szövetségeseknek felújítja a Gracchusok földtörvényjavaslatát, de a szenátori párt megöleti.

104-101 - Numídiát provinciává alakítják, Róma háborúja Jugurtha (Numídia királya) ellen.

113-101 - Gaius Gracchus öngyilkos lesz, miután híveit a szenátus lemészároltatja, Gaius Gracchus néptribunus reformprogramja, bátyja földtörvényjavaslatának felújítása mellett a telepítésre és a római polgárjog kiterjesztésére (itáliai szövetségesekre) tesz javaslatot, mely szintén a szenátori rend ellenállásába ütközik, Ázsia provincia születése, III. Attalosz pergamoni király végrendeletében Rómát jelöli meg országa örököseként.

138-132 - a kínai császárság nagyhatalmi politikáját jelzi, hogy hatalmát kiterjeszti Koreára, Közép-Ázsiára, Vu-ti császár sikerrel veri vissza a hun támadásokat, a szakák (indoeurópai lovas nép) vándorlása mozgásba hozza az ázsiai sztyeppék népeit, megindul az eurázsiai népek vándorlása

140 körül - Korinthosz feldúlása, Makedónia római provincia (tartomány) lesz, P. C. Scipio Aemilianus római hadvezér elfoglalja Karthágót és elpusztítja (Kr. e. 146), a terület Africa provincia néven tagolódik be a birodalomba, a harmadik pun háború.

149-146 - görög felkelés tör ki Róma ellen Andriszkosz vezetésével Makedóniában.

166-161 - (Róma harmadik háborúja a makedónok ellen.

192-188 - az iszthmoszi játékokon kihirdetik a görög poliszok autonómiáját, Róma második háborúja a makedónok ellen.

200-197 - a második pun háborút lezáró béke: Karthágó lemond Afrikán kívüli birtokairól, átadja flottáját, nem viselhet háborút Róma engedélye nélkül, és 10 000 talentum hadisarcot fizet 50 évig, J.P. Cornelius Scipio expedíciós seregével váratlanul partra száll Afrikában, a Han-dinasztia kerül hatalomra Kínában, karthágói vereség a Metaurus folyónál (Hasdrubal halála), a rómaiak kiszorítják a karthágóiakat Hispániából, a rómaiak visszafoglalják Saguntumot Hispániában, a római seregek beveszik Szürakuszait (Szicília).

216. 08. 02. - a második pun háború, Róma harca Karthágó ellen Hispánia birtokáért és földközi-tengeri uralmáért folyik.

218-201 - Csin Si Huang-ti egyesíti a kínai királyságokat, és felveszi, a császári címet, despotikus hatalmát centralizált hivatalok és fejlett adórendszer jellemzi.

221-206 - Kínában egységes állam jön létre (Csin-állam).

225-222 - az illír háborúban Róma az Adriai-tenger keleti partján veti meg lábát.

229-228 - a rómaiak betörnek Hispániába, de a pun bázisokat nem tudják gyengíteni, Hamilkar expedíciós sereggel megszállja Hispániát, Szardínia Róma fennhatósága alá kerül, Hamilkar Barkas pun király Kr. e. 241-ben veszít az Aegetes-szigetnél vívott tengeri csatában, lemond Szicíliáról és jóvátételt fizet a rómaiaknak.

264- 241 - Róma befejezi az Appennini-félsziget meghódítását, a területet katonai kolóniákkal biztosítja, Asóka uralkodása Indiában, a Maurja Birodalom virágkora, a buddhizmus államvallássá válik.

272-236 - Dél-Itália Róma fennhatósága alá kerül.

280-272 - II. Antigonosz stabilizálja hatalmát Makedóniában és Hellászban, uralkodása alatt Makedónia nagyhatalom.

285-280 - I. Démétriosz (Antigonosz fia) megkísérli visszaszerezni apja örökségét, de vállalkozása elbukik, Rómában szenátusi határozat biztosítja, hogy plebejusok is betölthetnek minden papi hivatalt.

300 - Rómában plebejus is betöltheti a censori hivatalt.

323. 06. 13. - a Petilius-féle törvény: Rómában megszüntetik az adósrabszolgaságot.

327-325 - Alexandrosz sikeres hadjárata Irán keleti része ellen.

330-327 (331. 10. 01.) - Palesztina Nagy Sándor uralma alá kerül, Alexandrosz Türoszt ostromolja, Alexandrosz elfoglalja Egyiptomot, fáraónak nyilvánítják, Alexandria alapítása), Fönícia, Szíria és Palesztina elfoglalása, Alexandrosz leveri a görög poliszok felkelését, Thébait lerombolják, lakosságát rabszolgának adják, Alexandrosz (Nagy Sádor) uralkodása Makedóniában.

336-323 - II. Philipposz gyilkosság áldozata lesz, a trónon fia, III. Alexandrosz követi, a szövetség perzsaellenes katonai tömörülés, Spárta nem vesz részt benne, a korinthoszi kongresszus: II. Philipposz megbékélést hirdet, a megalakuló összgörög (korinthoszi) szövetség katonai parancsnokává választja, Rómában a praetori hivatalt plebejus is betöltheti, Athén makedónellenes szövetséget szervez a görög poliszokból.

340 - a latin szövetség feloszlatása, Róma célját a római polgárok letelepítésével éri el.

340-338 - a kelták megjelenésének ideje a Kárpát-medencébenJ__a szamniszi háborúk kora Rómában, a harc Közép-Itália birtoklásáért folyik.

343-290 - II. Philipposz a delphoi szentély védnöke lesz| a szent háború a delphoi jóshely kincseinek megszerzéséért folyó küzdelem lényegében Athén és Makedónia ellenségeskedése.

356-346 - szenátusi határozat biztosítja a plebejusok számára Rómában a diktátori státus betöltését.

357-355 - II. Philipposz (makedón király), a Makedón Birodalom megalapítója, uralkodása hatalmát kiterjeszti a görög poliszokra.

359-336 - III. Artaxerxész, perzsa király uralkodása.

359-338 - békekötés Athén és Spárta között, Athén megszervezi a második déloszi szövetséget (kb. 17 várost tömörít a szövetség), Thébaival egyetértésben Spárta fölényét igyekeznek ellensúlyozni, a gallok megtámadják Rómát, felperzselik a várost

395-387 - Egyiptom visszanyeri függetlenségét Perzsiától, Spárta Perzsia elleni háborúja.

403-338 - Athénban Thraszübulosz részlegesen helyreállítja a demokráciát, Spárta-barát kormányzat (30 zsarnok) kerül hatalomra Athénban, az attikai déloszi szövetség felbomlása, április Athén teljes vereséget szenved, a várost elfoglalják a spártaiak, véget ér a peloponnészoszi háború.

404 - Alkibiadész visszatér Athénba, és újra a sereg parancsnokává teszik, a peloponnészoszi háború záró szakasza, a dekeleiai háború.

413-404 - a szicíliai vállalkozás: az Alkibiadész vezette Athén segítséget nyújt Szegeszta városának, amelyet Spárta szövetségese, Szürakuszai támad. A kudarc után Alkibiadész Spártába menekül, Athénban halálra ítélik.

415- 413 - Alkibiadész megbuktatja Nikiaszt Athénban és újra Spárta ellen hangolja a várost.

420 - a Kleón vezette athéniak vesztenek Amphipolisznál, az athéni pestisjárványban meghal Periklészu a peloponnészoszi háború _ (arkhidamoszi háború 421-ig) Athén és Spárta harca a görög városállamok feletti hatalomért.

431-404 - a censori intézmény felállítása Rómában (kezdetben csak patrícius tölthette be a hivatalt).

443-429 - Rómában szenátusi törvény alapján érvényes házasságot köthetnek a patríciusok és a plebejuso Athén és Spárta békekötése 30 évre szól, Athén lemond terjeszkedési szándékáról, Kalliasz-féle béke: a perzsák lemondanak a kis-ázsiai partvidék és az Égei-tenger feletti hegemóniáról a görögök javára; ezzel zárul a görög-perzsa háború athéni demokrácia fénykora.

449-443 - Athén és Spárta 5 évre fegyverszünetet köt az Athénba visszatért Kimón közvetítésével, Rómában írásba foglalják az ún. XII táblás törvényeket, a szokásjog megmerevedett szabályai a plebejus érdekeknek kedveznek a déloszi szövetség pénztárát Athénba helyezik. a császári címet, despotikus hatalmát centralizált hivatalok és fejlett adórendszer jellemzi.

221-206 - Kínában egységes állam jön létre (Csin-állam).

225-222 - az illír háborúban Róma az Adriai-tenger keleti partján veti meg lábát.

229-228 - a rómaiak betörnek Hispániába, de a pun bázisokat nem tudják gyengíteni, Hamilkar expedíciós sereggel megszállja Hispániát, Szardínia Róma fennhatósága alá kerül, Hamilkar Barkas pun király Kr. e. 241-ben veszít az Aegetes-szigetnél vívott tengeri csatában, lemond Szicíliáról és jóvátételt fizet a rómaiaknak.

264-241- Róma befejezi az Appennini-félsziget meghódítását, a területet katonai kolóniákkal biztosítja, Asóka uralkodása Indiában.

1 megjegyzés:

kutyagol írta...

Nagyon szépen köszönöm hogy segítettél dolgozatom megírásához a "törvénnyel" kapcsolatban.
A dolgozat címe: Jézus viszonya a törvényhez és a bűnhöz.
Meglepetten tapasztaltam, hogy régi blog bejegyzésem is itt szerepel.

Sok-sok üdvözlet!